Kedves Blogászok!
A Carter Family után és közben egy hillbilly banjo Bobby Thomsonnal és Stringman-nal. A következökben szárazabb életrajzi adatokkal folytatjuk. Fel lehet készülni.
A blogom én vagyok. Napi gondjaim: az ország, az orvoslás gondjai, amerikai traditionális hobbim, a népzene, aláfestésével, átszövésével. A másik nagy témakőr a fractálKAOTART informatikai képkonstruktió, aminek művészeti értékei most törnek be a kiállító termekbe.KAOTART (klikk a képre)
Kedves Blogászok!
A Carter Family után és közben egy hillbilly banjo Bobby Thomsonnal és Stringman-nal. A következökben szárazabb életrajzi adatokkal folytatjuk. Fel lehet készülni.
Kedves Blogászok!
Ugyanezt Bluegrass stílusban, de nem kevésbé családiasan a Nitty Gritty Bluegrass Band-től.
Volt egy folklegenda Amerikában, amelyet Carter Familynek hívtak. Az együttes egyik tagja, Sara Dougherty Carter 109 éve - vagyis még a 19. században -, Maybelle Addington Carter pedig tíz évvel később született.
Sara Carter a virginiai családi vállalkozás alapító tagja volt, akárcsak unokahúga, Maybelle, aki 1909. május 10-én jött világra. A fantasztikusan éneklő és hatalmas repertoárral rendelkező énekegyüttes alapító tagja volt a "lányokon" kívül Alvin Pleasant (A. P.) Delaney Carter, Sara férje is. A. P. Carter kölyökkorától hegedült, szép basszushangja volt. Miközben vándorolt szerte az országban, rátalált Sarára, s 1915-ben feleségül vette. Sara énekelt, bendzsózott és gitározott, s korábban már együtt énekelgetett Maybelle-lel, így természetes volt, hogy ő is vele tartson a dalárdába.
Maybelle szintén kitűnően bánt több hangszerrel: gitározott, bendzsózott és az autoharp nevű, görög mitológiai eredetű kézi lant. Ő egyébként A. P. fivéréhez, Ezrához ment feleségül. Az együttes fő érdeme az volt, hogyvokált főszereplővé tette a country- és folkzenében. Carterék neve a húszas években már szépen csengett, noha együttesként hivatalosan csak 1927-től emlegették a társaságot. Az 1927-es első felvételeik között olyan folklegendák szerepeltek, mint a Keep On The Sunny Side, a Wildwood Flower, a Jimmie Brown The Newsboy és a Wabash Cannonball. Ezeket mind hallottuk, vagy hallani fogjuk. A Carter család nevéhez fűződik az első folk-, illetve countrylemez is. Jimmy Rodgers, a folk és country egykori nagy egyénisége több felvételt készített Sarával, s ő is csaknem családtagnak számított. A. P. és Sara a harmincas években elvált ugyan, de közös gyermekeik "belenőttek" az együttesbe.
Maybelle is hozta lányait, Anitát, Helent és azt a June Cartert, aki Johnny Cash feleségeként Budapesten is koncertezett. (Mindketten tavaly haltak meg.) Maybelle lányaival a Mother Maybelle and the Carter Sisters formációt alkotta, s 1943-ig a Carter Family is készített lemezeket, de akkor Sara úgy döntött, hogy visszavonul. A Carter Family az ötvenes években támadt fel ismét: A.P. kérésére volt felesége nem tudott nemet mondani, hiszen az éneklés volt az élete. Az új Carter-családban A. P. és Sara mellett a két gyerek - Janette és Joe - énekelt, 1952-1956 között mintegy száz felvétellel gazdagították az amúgy sem szegényes dalgyűjteményt. Sara és Maybelle az 1967-es newporti fesztiválon is fellépett, s arról a koncertről néhány éve CD is megjelent.
A család talán egyik legismertebb dala a tradicionális Will The Circle Be Unbroken, amelyet a folk, a country, de a blues legnagyobbjai is előadtak - köztük Roy Acuff, Chet Atkins, Johnny Cash és John Lee Hooker. Így a család elsőként lett a Country Music Hall of Fame "lakója", s nem is lehet kétséges, hogy erre az együttes egésze csakúgy, mint annak minden egyes tagja külön-külön is rászolgált. Carterék többek között Johnny Cash, Emmylou Harris, Woody Guthrie, Joan Baez és még jó néhány folk- és blueszenész példaképei voltak. Kevesen tudják, hoga a gitár hűvelyekpengetős két, majd három ujjas pengetésu stílusát is Carter-pengetésnek nevezzük. Ez a család összegyűjtötten az utókornak a nagy sikerszámokat.
A megtudott információk hatása alatt, most nem, de holnap a Carter Family csodálatos történetével és csodálatos egységével tartsatok velem.
Blogger
Tekinettel, hogy az amerikai népzene ír, skót, egyéb gyökerekből táplálkozik, nem gondoltam, hogy 1976-ban az IRA által támogatott nemzeti himnuszt furulyáztam, s énekeltem. Minden Szabadság szerető ember forduljon magába! Ez egy veszélyes kanyar volt, de túléltük. Mert ez volt a kivezető út, a szabadság útja. Én maradtam egy diktatúrában, s megfejthetetlen okokból kevésszer vertek majdnem agyon.., És azóta már létezik a független Ír Köztársaság. Nem volt hiábavaló sok fiatal kioltott élet.
KEDVES BLOGÁSZOK!
Itt ülök a BBC hangtárában, s viszem az a nyagokat, addig is míg nyugalmam lesz írni, sok szeretettel mindenkinek.
László Matzkó, Julí McCoy, Andy Erwing és a blogger, Szekeres András
Nehéz, ilyen kapcsolatra mit mondani, most nem is mondanék, csak John Lomaxat idézném, amit Al (Alan Lomax) átvett tőle, ez egy "VIRÁG KAPCSOLAT". Egykünknek sem legyen kevésbé rosszabb. I'm sorry! A kitérőnek látszó út, csak egy kanyar volt. S még egy erejéig, tekintettel, hogy holnap már Londonban írom a blogom.
KEDVES BLOGÁSZOK!
Megérkeztünk Tennessee-be, és itt egy legendával talájuk magunk szembe. Mybelle Carter (a "bányász" lánya ) a nagy gazdasági válságban fogta gitárját és autoharp-ét, zenélni kezdett. Óriási sikerrel, majd lányaival megalakította a "Carter Family " formációt, ahová 2 évtized múlva egy ír származású "vasutas hobo" Johny Cash is csatlakozott, s June Carterrel 40 évi hűséggel csatlakozott. Legenda ez a javából, ahonnan megismerhetjük az ezidők táji Amerika furcsa fintorait, s egekbe emelő szentimentalizmusát. És ez bemelegítő. Megtudjuk, John Lomax, hogy éli ezt át?
N.b.: én 1980-ban egy diószemű lánynak játszottam ezt a számot, aki bal kamrámban ma is DIÓSZEM.
Egy kis kitérő , többek között némi Ciolkovszlíj effektus lelki otrombasággal tarkítva (egyszer bővebben) után John Denverrel, a már szintén halott jó torkú trubadúrral, aki a Colorado-hegységben törte magát halára repülőjével 54 évesen, induljunk tovább az említett gyökerekhez. Ez nem jelenti az időnkénti visszanézést. Jó hír, hogy a nyomda szerint ismét kapható a 'Nagyok"c. könyvem DVD melléklettel.
KEDVES BLOGÁSZOK!
Eredetileg ezt a clipet Pete Seeger születésnapjára szántam, s szánom, de teljesen véletlen tegnap belecsöppentem egy fórumba, ahol a magyarországi fiatal nemzedék, s egy-két régi öreg amerikai népzenész képviseltette magát. Megnyugodva tapasztaltam, hogy az a láng, amit Ti gyújtottatok Pete, a többiekkel együtt, él és viszik tovább a megsemmisíthetetlen szabadságérzetet, a mindenek felett álló tisztességet, szeretetet, fogékonyságot a jóra. Jelképesen koccintok tehát mindazok egészségére, akik fogaik közt a szabadság szeretetével a túl partra evickélnek.
Hallgassák szeretettel ezt a dalt, Arlo Guthrieval, a fiúval, mint korán elhunyt édesapja hagyatékával és Pete Seegerrel minden banjos lelki apjával, s ha megdobban a szívetek, görcsbe rándul a gyomrotok, ragadjátok meg hangszereteiteket.
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT PETE!!!!!
(Magamnak szeretettel)
Kedves Blogászok!!
A rövid bevezető után miskolci együttesem játsza a fentebb ismert Old Joe Clarkot.
Tulajdonképpen az eddig leírtakról az amerikai népzenében egy könyben és DVD mellékletben jelentek meg. "A NAGYOK" címmel. Érdekes, hogy tu. a második kötetet írtam meg előszőr, most következik az igért Guthrie, Seeger előtti időszak, s lesz a második kötet, reményeim szerint olyan értékes zenei anyagokkal, mint az első volt.aminek legendás alakja Alan Lomax (1915-2002) a képen, és apja John Lomax. Miért is?Ígéretemhez híven visszakanyarodunk a protest sog elé időbe, és szepőiben. Miért? Ezek a technilailag is az eorópai bevándorlók ideje volt. S zenéi ezt a kaotikus időt is túlélték.
rdemes néhány jelentős előadójukról szót emelni.
KEDVES Blogászok!
Csak egy örömhírem van . Saját lábamon végleg elhagytam a kórházat. Sajnos az a csőd, elkeseredettség gazság, igaztalan félmegoldások halmaza ebben a válságban, amit látok, elkeserítő. Országunk azt hiszem ismét végérvényesen lecsúszott Európáról.
És lassan elbúcsúzik tőlünk az éveken át emlegetett zseni, Pete Seeger is. Bár ő 90 éves lesz, barátja Woody Guthrie 42 évesen halt meg. Az a hatalmas életmű, amit ez a két ember, barátaik, tanítványaik hagytak hátra, csak akkor és azok tudják értékelni, akik valamelyest magukévá tették nem az amerikai álmot, nem a fogyasztó amerika bőségét, majd mostani csődjét, amiből pont Seeger optimizmussal nyilatkozta, hisz az új elnökben, ahogy hitt a "We shall over come-"ba is, hanem akik érzik a szabadság dimenziók nélküli transzdeneciáját amiért röviden, hosszan de élni, s meghalni kell!
Azért még jó egészséget Pete!!!!
Kedveseim, szeretteim!
Ebben az országban, ha nem vagyunk egy klikk tagja, megvetés, gyűlőlet, nevetséges köpködés a részed. Nem részletezem, feltehetően itt hagyom az országot, de előtte ezekkel a senkikkel leszámolok. Ne érezzék, hogy övék, a gyávaságuké. a tudatlanságukért a hatalom. Nem . Soha
"az igazság szent okokból élni akar, s ha ma-on vet ki valakit a sors, százszoror kell akarni." (Ady) Odaírom mert a tudatlanság korlátlan.
MI elmegyünk, a trágya itt marad, de nem termékeny humuszként, hanem foszlasztó rémképként.
Halgassátok csak a zsenit!!!!!" Another Pages" Zseniket!!! Bob Dylan számmal, s magával
Kedves Blogászok!
Mielőtt rátérnénk az újabb "kurzusra", sajnos a világ, a környezetünkben zajló események megálljt parancsolnak Nekünk. Tornádóként kapott el a világnak az a status quoja, mikor február 11 én átléptem a védett kórházi küszöböt. Mankóval bár, de átléptem. És mi szakadt a nyakamba. Gazdasági, társadalmi morális válság, ami már megmutatta régebben is pusztító erejét, de most egyetemessége mindennél elrettentőbb. Emberek morális roncsként ragaszkodnak a hatalomhoz, mások ugyanolyanként vicsorognak a hatalomért. Tehetetlenség minden szinten. Hiába Pete Seeger, Guthrie, intő, szelíd szép balladái. Szólaljon meg hát a másik nagy halott keserve mindebben, Johnny Cash-é, aki szintén "a vonatos" nemzedék, a szabadság nemzedékének géniusza volt-haláláig. Ez utolsó clipje, ami az emberi érzelmi gazdagság, a zene, a társ a hit iránti elkötelezettsége. S talán okulás a hátramaradottaknak.