blogger

blogger
A Blogger

2007. október 23., kedd

RÉSZEG CSŐCSELÉK, ELVADÍTOTT NEMZET, s már megint a zsidók a vétkesek!!!

22-én ballagtam haza, "lelkemben égtek még" az elmúlt napok szépségei, milor a Nagymező utca sarkán egy rendőrökből, -magukat tüntetőknek nevező- kétesen dülöngélve dühöngő tömeg állta utamat. Én vágyakozva meleg otthonomra szinte öntudatlan állapotban vágtam neki a lakásomig terjedő 50 méternek. Ezalatt igazoltattak, elrepült mellettünk egy Molotov-koktéj, s folyamatosan szívtam be könnygázt.
De miután nehezen, de megnyugtatóbban bezárult a kapu mögöttem, már sírt a lelkem is, nemcsak a könnygáztól könnyeztem. Hogy süllyedhet egy ország ilyen mélyre.
Hazug, korrupt politikusok, az utcán manírozó, tömegeket idevonszoló mini Napóleom, kinek ez legnagyobb bűne a politika utcára vitele egy demokráciában, mialatt a parlamenti kötelességeire, amivel adófizetők ruházták fel fittyet hány, hisz itt a csőcselék is velevonul, s nem határolja el magát. Egy antihumanista miniszerelnök, akinek az öt ért jogos támadások után az ország érdekében rég le kellett volna mondania. Következményes rendőrállam. Az ember lassan CSAK NÉHÁNY HÓNAPIG SÉTÁLHAT EURÓPA LEGSZEBB VÁROSÁBAN ANÉLKÜL. HOGY A RENDŐRSÉGI FOKOZOTT JELENLÉTRŐL NE EGY RENDŐRÁLLAM VÍZIÓJA MERÜLNE FEL.
ELKESERÍTŐ, DÖBBENETTES, FENYEGETŐ ELRÉMISZTŐ, MENEKÜLÉSRE KÉSZTETŐ!!!
Rég aktuálisak Gerendás Péter sorai

1. Vannak idők, mikor menni kell,
Mikor feltűnik a ház falán a jel.
Nem volt már egészen fiatal,
És úgy érezte, majdnem belehal.
Mikor a sínek mellett állt egy hajnalon,
Azon a százéves pályaudvaron.

Refrén

Elbúcsúzom, elbúcsúzom,
Ez a föld már nem az én otthonom.
Elbúcsúzom, elbúcsúzom,
De a szívemet örökre itt hagyom,
De a szívemet örökre itt hagyom.

2. Az utcákon a gyűlölet vonult,
S a láthatáron felizzott a múlt,
Érezte, hogy most már menni kell,
Mert mindig ugyanúgy kezdődik el.
S csak ott állt egy hajnalon,
Azon a százéves pályaudvaron.

Refrén

3. Nagy volt a zaj a pályaudvaron,
S mintha már ott állt volna rég,
Egy régi film, egy furcsa film,
S oly ismerősnek tűnt a kép.

Refrén:

Elbúcsúzom, elbúcsúzom,
Ez a Föld már nem az én otthonom.
Elbúcsúzom, elbúcsúzom
De a szívemet őrőkre itt hagyom,
De a szívemet őrőkre itt hagyom.