blogger

blogger
A Blogger

2007. október 20., szombat

A "FIVE STRING BANJO" ESETE VELEM!!!! (Első rész)

1972-ben végeztem a konzervatóriumot hegedű szakon Szegeden. Családunk 1960-tól egy "Rákosi bérházban" lakott Muzikális, később híres zenészekkel nőttem fel. 1977-ben egy évig az EAST-tel játszottam, de a klasszikus zene után, másokkal ellentétben én nem tudtam megszokni a jazzt a hegedűn. Így elváltak útjaink.
Felettünk Szeged legmogorvább, de a legjobb angol docense lakott, kinek fiával, most írom le nyilvánosan a nevét szabadon, Matzkó Lászlóval ismerkedtem meg, akinek akkor már egy eredeti vérbeli "Old Time American" és "Bluegrass" zenét játszó együttese volt. Ő tanított hegedülni, angolul, és ő mutatta meg az öt húros bendzsó fortélyait. Én akkor a 8 négyzetméteren -ami szobájaként, próba teremként funkcionált- örökre beleszerettem ebbe a hangszerbe. Egyik remekül -természetesen amerikaiul- éneklő évfolyamtársammal duót alkottunk, s Szeged pódiumain egyre többet léptünk fel. Így, mikor barátom 1978-ban elhagyta az országot és Londonba emigrált, a zenekara meghívott bennünket játszani. Így alakult meg a "Szeged-Country Band". Amerikai népzenét játszottunk amerikai angollal énekeltünk. 1978-ban.
A koncertjeinken ennek megfelelően szép számmal fordultak meg az akkori hatalom emberei, s próbáltak víz alá nyomni bennünket.
De a zene szeretete győzött, s így életem leggyönyörűbb korszaka kezdődött el, orvostanhallgató voltam, verseket, dalokat írtam, s zenéltünk, zenéltünk, ott, ahova hívtak, ha kellett csak az ellátásunkat kértük, később fix gázsiért, de mindez eltörpült amellett, hogy pódiumon örömzenéltünk. És masszívan tanultuk a műfajt, következetesen, szorgalmasan. Így 1980-ra már csak saját városunkban alakult "Bluegrass Band" volt konkurencia.
A bal oldali képen látható zenekarunk:
-Juhász Ferenc-bőgő, fuvola (ma a Yale egyetem fizika professzora)
-Suki Béla -gitár, ének (ma a Harward Egyetem fizika professzora)
-Herbst Sarolta-ének (ma Szolnokon psychiater)
-Nagy Erzsébet-hegedű ( ma a Szegedi Szimfónikusok tagja)
-Tárkány Imre -mandolin, gitár, ének (ma osztrák állampolgárként "világpolgár")
-Szekeres András banjo, ének, szájharmonika (ma-én)
folyt.köv..........

2007. október 17., szerda

KEDVES "BLOGÁSZ" ! NÉHÁNY AJÁNLÁS:

Egy kissé tájékozatlan, de annál rosszindulatúbb kritika miatt néhány dolgot feltétlenül elmondanék:
1. A blog betöltődése internet kapcsolat és a "home PC" függvénye
2. Ezért lehetőleg széles sávú internettel (ISDN, ADSL, cable) rendelkezzünk, mert a képek és videók csak így jönnek be kellő sebességgel
3. Lejátszásukhoz, megtekintésükhöz 512 MB RAM, >2.0 Mhz órajel, >800x600 VGA felbontás >64 Mb video card ajánlott.
4. Operátiós rendszer >Win98
TERMÉSZETESEN A KÉPEK NAGYOBB FORMÁTUMÚ MEGTEKINTÉSÉHEZ, VALAMINT A KLIPPEK LEJÁTSZÁSÁHOZ A KÉPRE KÉTSZER KELL KLIKKELNI.

2007. október 14., vasárnap

Iteretív grafika=fractal


Take a series of bars and construct an arrangement with the following algorithm: Align a bar vertically to from the stem. Put two bars on top of the stem, which will be representing the left and right branches. Now we have a unit of three bars. Start the construction again: align again a bar vertically to form the stem again. Now reduce the size of the first unit and place it on the top of the stem as the right branch. Let the left branch be the former right branch. Now we can start all over again: align a bar vertically as a stem, etc.
Observe that the quantity of branches corresponds to successive Fibonacci numbers.


2
1+2=3
2+3=5
3+5=8
Now that we have a special arrangement of bars, which can be called as a Fibonacci tree, let us start to give him/her instructions how to become a real tree.
Let us now decrease the branching angle gradually. Easy does it.

This is what happens when the angle of one branch is zero degree, and the angle of the other branch is 90 degrees.
How would a tree look like if branches were grown on one side only?
Until now our tree grew in a single plane. Sometimes, trees also grow in three dimensions, for instance with a twist of 90 degrees at each successive branching (if a tree intends to become a TV antenna).
See LiveGraphics3D:
f8
Trees like to hide regularity, if it is too evident. For this reason they tend to develop branches in every direction, although they usually maintain the same branching angles and the twisting angles at the branching (what a trick).
See LiveGraphics3D:
g8a
This should be enough for a tree to know how to grow, however, for sophisticated trees some additionally details should also be controlled.
Trees should be cautioned to reduce the size of the successive branches gradually. A reduction exceeding 60 % is too much for sure (one should be careful of the appearance), while a reduction not exceeding 10 % would not do either (the principle of ensuring equal strength along the way is not complied with, and the available space is often limited).

Why not try the good old extreme and mean value, and chose a reduction of about 22 %.


It is also worth to know that no living organism is perfect without some imperfection. Grow some branches from the mid section.
And finally, let us have a closer look to check how the birds would like it.
Just a moment, before you start to grow all over the place without proper control: produce some useful fruit, otherwise you will be cut down in no time. Cubes are greatly recommended, but spheres are not so bad either.

"MINDENÜTT FRAKTÁLOK VANNAK"

Benoit Mandelbrot matematikus professzor, a fraktálgeometria atyja számos tudományos területen okozott felfordulást felfedezéseivel. Elméleteit hasznosítják a pénzügyi világ bonyolult folyamatainak elemzésekor, de a fraktálgeometria segített az emberi szervek felépítését megérteni, sőt fölbukkan bizonyos művészeti elméletekben, a zenében és a festészetben. A világhírű tudós az Országos Neumann Kongresszusra érkezett Budapestre.

mailto:tothbalazs@mail.index.hu2003. október 20., hétfő 10:54
Kapcsolódó anyagaink:
Neumann János Számítógép-tudományi Társaság

http://www.njszt.hu/
Benoit Mandelbrot oldala

http://www.math.yale.edu/mandelbrot/
Fraktálsarok a Chemoneten

http://www.kfki.hu/(html2)/chemonet/hun/olvaso/fraktal/fraktal.html
Mandelbrot-halmazgenerátor

http://aleph0.clarku.edu/~djoyce/julia/explorer.html
Fraktálok és más matematikai grafikák

A fraktálokról röviden
A
legtöbb természeti objektum bonyolult alakú. Matematikai leírásuk lehetetlennek tűnt, ezért a "matematika szörnyetegeinek" nevezték őket. 1975-ben Mandelbrot ezeknek a szörnyetegeknek a leírására bevezette a fraktál fogalmát, amely a számszerű leíráson kívül az ezekben az objektumokban rejlő szabályosság felismerésében is segít bennünket.
A fraktálok nemcsak színes, számítógéppel alkotott ábrák. Egy sziget partvonala, egy folyó hálózata, a káposzta vagy a brokkoli szerkezete, vagy az erek és az idegek hálózata az emberi retinában mind-mind leírhatók fraktálként. Mégis, több mint húsz évvel a fogalom bevezetése után még mindig nincs általánosan elfogadott fraktál-definíció, bár mondhatjuk azt, hogy a fraktálok olyan alakzatok, amelyek valamiképpen hasonló részekből épülnek fel. A fraktálkészítésnek az a legegyszerűbb módja, ha egy műveletet újra és újra elvégzünk.

(Forrás: Chemonet) - Mostanában mivel foglalkozik?
- Mindig több dologgal foglalkozom egyszerre. Például most fejeztem be egy pénzügyekről szóló könyvet, amiben egy újságíró is segített. Az én írásaim ugyanis túl bonyolultak, és azt szeretném, hogy az emberek nagy része megértse ezt a könyvet. Ezen kívül elkezdtem megírni az életrajzomat, mert nem szeretném, hogy más írja meg helyettem. Meglehetősen kalandos életet éltem, amelynek számos veszélyes szakasza volt. Igazából senkinek sem kívánok hasonlóan bonyolult és veszélyes életet, és senkinek sem szeretnék a mintaképe lenni, de néhány tanulságot azért le lehet vonni az életemből. Egyébként reménytelenül elfoglalt vagyok, és ez ijesztő.
- Barabási Albert-László fizikus a weboldalak kapcsolati hálóját tanulmányozva felismerte, hogy a kapcsolatok megoszlása nem véletlenszerű, hanem skálafüggetlen eloszlást mutat. Ön próbálta meghatározni az internet felépítését a fraktálok segítségével?
- Korábban már dolgoztam számítógépes hálózatokkal, de ez a terület most nem érdekel. Túl sokan kutatják az internetet, én pedig elsősorban azokat a témákat szeretem, amelyekkel még senki sem foglalkozott. Egyébként nem szeretem saját magam megválasztani a kutatásaim tárgyát. Egyszerűen jön egy probléma, amivel éppen senki sem foglalkozik, vagy amiben mások kudarcot vallottak, és ha úgy érzem, hogy tehetek valamit, és van is rá időm, akkor belevágok.
- Ezek szerint genetikai kutatásokban sem vesz részt?
Benoit Mandelbrot- Nem, genetikával valóban nem foglalkozom, de néhány hónappal ezelőtt belefogtam egy biológiai témába. Ez a projekt még nagyon új, és még sok kísérletre van szükségünk, ezért még nem igazán szeretnék többet elárulni róla. Jelenleg a bostoni diákok eredményeire várok. Az utóbbi időben leginkább a pénzügyekkel és a művészetekkel foglalkoztam.
-
És melyiket tartja érdekesebb témának?
- Mindegyik nyomozásnak ugyanúgy megvan a maga szépsége, mint a nehézsége, és mindegyiket nagyon szeretem; különösen akkor, ha valahol összeérnek. Ez nem úgy működik, hogy egyszerre vagyok matematikus, és például teniszbajnok és csellista, amelyekben nincs semmi közös. A munkám nagyon is összefüggő, amelyben egyszerre több téma fejlődik.
- Mi volt a legfurcsább felfedezése?
- Egy dolog nagyon különös. A fraktálok története az 1900-as évek elején kezdődött, amikor néhány kutató felfedezte őket. Hetvenöt évvel később a fizikában sikerrel alkalmaztam a fraktálokat, és később kiderült, hogy nemcsak a tudományban, hanem a művészetekben is jelen vannak. Abban a rendkívüli szerencsében volt részem, hogy a matematika és a fizika segítségével felismerhettem emberi érzékelés természetét. Az emberek nagyon fogékonyak a fraktálokra, hasonlóan a formák érzékeléséhez.
A fraktálokat először definiáló matematikusok azt mondták, hogy ezek nem lehetnek a természet részei, én azonban megmutattam, hogy mindenütt fraktálok vannak, a test szerveitől kezdve egészen a fizikáig és a művészetekig. Mindez egy gyűrűt alkot, amely a művészetből indul ki, és a különböző tudományágakon át ismét a művészethez tér vissza. Ezek mindegyike önmagában is nagyon szép, de számomra ennek az egysége az igazán fontos.
Benoit Mandelbrot pályája
Benoit Mandelbrot 1924-ben Lengyelországban született.
Családja 1936-ban Franciaországba emigrált, és Mandelbrot 1944-től az Ecole Polytechnique tanulója lett. Később az Egyesült Államokban tanult tovább: először a Kaliforniai Műszaki Egyetemen, majd a Princeton Egyetemen, ahol Neumann János támogatását élvezte. 1958 és 1993 között az IBM Watson Research Centerben dolgozott, ahol a számítógépes grafika segítségével ábrázolni tudta a fraktálokat, ám ehhez nemcsak új matematikai ötletekre volt szüksége, hanem az első nyomtatószoftvereket is meg kellett írnia. A matematikus az 1970-es években lett világhírű a fraktálgeometria népszerűsítésével; Mandelbrot bebizonyította, hogy a bonyolult struktúrák egyszerű képletekkel is leírhatók. Számos könyvet írt, ezek közül talán a Természet fraktálgeometriája a legismertebb. Mandelbrot több mint egy tucatnyi kitüntetést kapott (többek között 1993-ban a fizikai Wolf-díjat), és jelenleg Sterling Professor of Mathematics a Yale Egyetemen.

FRAKTÁLOK , TERMÉSZET? MATEMATIKA? FIZIKA? KÜLÖNCEI

Kedvenc hobbimnak hódolok ma a vasalás, s egyén nemkívánatos házimunkák után. A fraktál geometriának. Alkalomadtán nyitok egy fejezetet a fraktáloknak is. Addihg is legyen az alábbi jellemző rész elrettentésül. A többit később.
Sok olyan fraktálokhoz vezető növekedési jelenség van, amelyik kevésbé összetett, mint az instabilitással bíró folyamatok. A perkolációs (szivárgási) modell képviseli talán a legegyszerűbb, önhasonló fraktálalakzatokhoz vezető növekedési folyamatot. Egy négyzetrács egyik rácspontjából (magból) kiindulva a vele szomszédos pontokat élőnek tekintjük abban az értelemben, hogy a jövőben elfoglalhatók lesznek. A következő lépésben ezeknek az élő helyeknek véletlenszerűen kiválasztott egyikét vagy adott p valószínűséggel betöltjük egy részecskével vagy 1-p valószínűséggel örökre megöljük . Ezt az eljárást ismételve egy nagy klasztert kapunk. Egy adott rácspont p valószínűséggel történő elfoglalását a következőképpen valósítjuk meg: generálunk egy r véletlen számot (egyenletes eloszlásút a (0,1) intervallumon) és betöltjük az adott helyet, ha r < p =" pc">