blogger

blogger
A Blogger

2007. december 31., hétfő

No commant. de ez a sorsom

Első, s utolsó versem anyámnak.


Szembe megyek a halállal csak azért is,
Cafatos rongytól undorodjatok.
Nővérem:megmondtam, Basicsnak mindegy, hisz nem csengtem mint
Fösvénynek aranya.

Szembe megyek a halállal csak azért is,
Leszegett fejek közt legalább én egyenesedhetem
Megszenvedtem érte cudarul, becstelen családban
Pénzért lihegő hínáros csalánban.

Egyszer sem szerettél, nem írtam verset Neked soha
Az édesanya szótáramban bűs, fekete, keserű pirula.
Fekete kendő fekete éj, Oh mond édesanyám
HOL VOLTÁL? HOVÁ LETTÉL?

Hol voltál mese helyett, hol voltál mint barát
Hol voltál mikor katonaként én vettem a banánt?

Mikor meztéláb róttam a kórház kövét,
Mert otthoni pizsamám, papucsom nem volt. Miért?
Nem kell mindent rám testálni, TI VAGYTOK BŰNÖSEK
KONCÉRT LIHEG AZ ÁLLAT, nem betűért siet.

Kisemmizni mindenből mi Nektek számít, lehet.
Nekem Goethe, Pascal, Hamvas Rimbaud liheg
Fájdalmas haláltáncot egy lucskos koporsón
Élt 49 évet. Lusta volt mást rabolni harácslón.

Legyen kárhozott a nap, mikor világra jöttem
Suhogó kések közt pajzs nélkül nevelkedtem.
Hittem a jót a szépet, az igazat mindig
Isten bocsássa meg de halálom az enyém.
Keresztem az enyém
Hallgatásom az enyém
Zúzmarás hajnali virrasztás már a Tietek.

Amen

.

SZILVESZTER

Drága Barátok, utált ellenségek!
Tekintettel, hogy europeernek tartom magam, ezen a napon nincs ok a gyűúlölködésre, (nota bene: a többin sem). Nagyon sikeres 2008. évet kívánok mindenkinek!!!
Kevesebb halált, kevesebb háborót, békét, bizalmat, ahogy egy ember, ki példaképpem ebben
BÉKÉS BOLDOG 2008-at.
Hallgassátok John Lenont