Lilla dal Párizsnak
Áldott legyen minden lépted, hol virágok terermnek, a kutak, amik leheletedből nyerik vizüket, a nap, ami Töled ad erőt a butaság és gonoszság elleni küzdelemhez, s a világ szépségeinek kitárulkozásához.(Szekeres András)
Talán egyszer írom ezeket a sorokat, és nem lenne becsületes, hogy ezt valamikor Neked írtam, s most gondolkodom egy gyönyörű nap után, mikor elértem célom, de a szék üres maradt. Sajnálom Lilla, nagyon sajnálom. Talán, ha nem vagy olyan nagyon biztos önmagadban. Az érzés még párizsi, egy Szajna-parti estén, hol kéz a kézben Rimbaud, Verlaine, Boudlaire csodáit, misztériumát kutatva szonetteket formáltunk csillagokból, s örök szerelmet igértünk egy pisztolygolyónak.
Mikor ezt leütöm a klaviatúrán, mintha Chopin ütne vissza. Internacionalista egy éjszaka, s Te, mintha egy Kommünt vesztettél volna el. Én pedig a forradalom feminin pallosát!
Talán egyszer írom ezeket a sorokat, és nem lenne becsületes, hogy ezt valamikor Neked írtam, s most gondolkodom egy gyönyörű nap után, mikor elértem célom, de a szék üres maradt. Sajnálom Lilla, nagyon sajnálom. Talán, ha nem vagy olyan nagyon biztos önmagadban. Az érzés még párizsi, egy Szajna-parti estén, hol kéz a kézben Rimbaud, Verlaine, Boudlaire csodáit, misztériumát kutatva szonetteket formáltunk csillagokból, s örök szerelmet igértünk egy pisztolygolyónak.
Mikor ezt leütöm a klaviatúrán, mintha Chopin ütne vissza. Internacionalista egy éjszaka, s Te, mintha egy Kommünt vesztettél volna el. Én pedig a forradalom feminin pallosát!
András Szekeres
01.06.2012.
